Yangon és Kyaiktyo



Yangon (Rangun, angolul Rangoon) több, mint hét millió lakosával Burma legnagyobb városa és 2006-ig fővárosa is volt. Délkelet-Ázsia legnagyobb számú gyarmatkori épületeinek otthona ma is virágzó kulturális és kereskedelmi központ és egyben az ország legnagyobb tengeri kikötője is, ahol Burma külkereskedelmének majdnem 90% bonyolódik le.

Yangon nemzetközi repülőtere, amely a városközponttól 19 km-re található, az ország fő kapuja a belföldi és a nemzetközi légi közlekedés számára. Repterén keresztül lép be az országba a legtöbb látogató – itt kezdődik és ér véget legtöbbünk burmai kirándulása.

Yangon 1885 óta volt az ország fővárosa, mikortól a britek Mandalayból ide költöztették a kormány székhelyét. A város lakosságának többsége burmai, de mellettük még indiai, kínai, karen és más kisebb nemzetiség tagjai is lakják. A gyarmati időkből fennmaradt épületek mellett a város etnikai és vallási sokszínűségét jellemző építészeti stílusok keverednek. Yangon nyüzsgő belvárosában, a folyópart mentén található a kereskedelmi központ és számos szálloda.

A városközpontot az 1800-as évek közepén tervezte meg Alexander Fraser hadnagy, aki az utcákat rácsmintára helyezte el. A II. Világháború bombázásai súlyos károkat okoztak a belváros épületeiben, de még így is rengeteg gyarmati időkből megmaradt épület maradt épségben. Yangon belvárosának szívében egy ősi szentély – a Sule pagoda – egy nagy körforgalom közepén helyezkedik el. A legenda szerint mintegy 2600 évvel ezelőtt épült, Gautama Buddha idejében. Az épület szerkezete tartalmaz egy Buddha hajszálat is. Az eredetileg kisebb méretű pagoda a későbbi felújítások alkalmával érte el a mai 44 méteres magasságát. Az oktogon alakú pagoda körül piciny üzletek találhatóak. A sztúpán kívül gyakorlatilag minden alig több, mint száz éves. A Sule pagoda mellett áll a gyarmati időkből származó városháza és a legfelsőbb bíróság épülete is. Egy saroknyira a Vandoola Parktól található nevezetességek közé tartozik még a régi posta épülete (The Telegraph Office) is.

Yangon központi pályaudvarának épülete megsemmisült a II. Világháborúban, de az 1954-ben befejezett új épület ékes példája a posztkoloniális építészetnek.

Eredetileg a gyarmati időkben épült víztározó, a Kandawgyi-tó egyike Yangon legszebb zöld övezeteinek, mintegy másfél kilométerre a belvárostól. A Shwedagon pagodától 750 m-re nyugatra található park közel negyed órás séta. A tó keleti oldalán található egy impozáns Karaweik, a klasszikus stílusú királyi uszály másolata. A Karaweik környékén számos étterem és kávézó található, amelyek közül néhányból közvetlen rálátás van a tóra és a Shwedagon pagodára. A park ezen része belépő-köteles, de a park többi része szabadon látogatható.

A parktól nem messze északra található egy kevésbé ismert szentély, a Chauk-htat-gyi Buddha Templom, ahol egy hatalmas, 66 m hosszú fekvő Buddha szoborral, amely egyike a legnagyobb ilyen szobroknak Burmában.

A Singuttara-dombon, Yangon belvárosától északra, a királyi tótól nyugatra, a város látképét a 99 méter magas Shwedagon pagoda uralja, amely Burma legszentebb vallási helye. A „shwe” burmaiul „arany”-at jelent és a „Dagon” a történelmi terület neve, ahol a pagoda található. 21.841 tömör aranyrúddal fedett, és csúcsát 4531 gyémánt, rubin és zafír borítja. Ezek közül a legnagyobb egy 72 karátos gyémánt.

A legenda szerint Buddha idejéből származó sztúpa több, mint 2500 éves és Buddha hajszálait őrzi. A régészek szerint a VI. és X. század között épülhetett a több száz színes templomot, sztúpát és szobrot tartalmazó, a vallási és közösségi tevékenységek középpontjában álló épületegyüttes. A fő szerkezetek köré épültek a kisebb szentélyek, szobrok és a templomok sora. A központi pagodát négy fedett sétány veszi körül. Talán a keleti bejárat a legérdekesebb. A Theingottara parkra néző nyugati bejárat minden bizonnyal a legcsendesebb.

Burma másik legfontosabb Buddhista zarándokhelye Yangontól mintegy fél napnyi buszútra található, a Kyaiktyo hegyen. Az „Arany-szikla” egy szirt szélén egyensúlyozó aranyozott gránittömb. A reggel 7-kor a yangoni buszpályaudvarról induló busz dél körül érkezik Kyaikto városba, ahonnan egy dzsungelösvényen 5-6 óra alatt lehet feljutni 1200 méter magasságba (körülbelül 1000 méter szint). Aki nem szeretne gyalogolni, a városkából induló teherautók platóján ülve leküzdheti a szintet. Mivel egy nap alatt nem lehet megjárni az utat, szállást a szikla közelében található szállodák egyikében érdemes foglalni és másnap visszatérni Yangonba.

A szakadék peremén álló szikla alig ér az alatta levő kőhöz. A sziklára épült a mintegy 6 méter magas Kaiktiyo-pagoda szentélye, amelyben állítólag Buddha egyetlen hajszálát őrzik, amely egyensúlyban tartja a sziklát és nem engedi a szakadékba zuhanni. A legenda szerint egy remete kapta ajándékba Buddhától a hajszálat. Megőrzésére emelte a pagodát a szikla tetején, amelyet a tenger fenekén talált és onnan vitte fel a Kyaiktiyo-hegyre. A zarándokok sziklára ragasztott aranylapocskái miatt messziről fénylik a szikla. Nők azonban nem érhetnek a szent sziklához.

Ha csomagunkat is magunkkal visszük az Arany sziklához, visszafelé Bagoban leszállhatunk a buszról és megnézhetjük az ott található 55 méter hosszú Buddha szobrot, majd tovább vonatozhatunk egy éjszakai vonattal az Inle-tó, vagy Mandalay felé.