Marrakesh

Marrakesh, a “vörös város”, körülbelül egymilliós lakosságával Casablanca, Fez és Tangier után Marokkó negyedik legnagyobb városa. A város nevéből ered Marokkó, az ország elnevezése is. A várost Abu Bakr ibn Umar alapította 1062-ben. Az Almorávidák 1062-től 1147-ig voltak hatalmon és ebben az időszakban számos mecsetet és madrassát építettek a városban. A város vörös falait Ali ibn Yusuf építtette 1122-1123 között. Ebben az időszakban számos más jelentős épület is épült a vöröses színű homokkőből, talán ezért is kapta a város a “vörös város” becenevet. A város gyorsan nőtt és fejlődött, és hamarosan jelentős kulturális, vallási és kereskedőközpont vált belőle. Főtere, az Jemaa el-Fnaa tér a mai napig Afrika legforgalmasabb tere.

1269 után egy átmeneti hanyatlás következtében Fez vette át a főváros szerepét, de a 16. század folyamán a Saadi dinasztiához tartozó szultánok (Abu Abdallah al-Qaim és Ahmad al-Mansu) uralkodása alatt újból a királyság fővárosa lett. Ebben az időszakban (1578-ban) épült az El Badi palota is a granadai Alhambra palota mintájára.

Marrakesh számos látnivalóval rendelkezik. A négy egykori királyi város közül (Fez, Rabat és Meknesz mellett) talán Marrakesh a legjelentősebb. Medinája UNESCO világörökség. Szinte minden turista a Jemaa el-Fnaa téren kezdi meg a marrakeshi városnézést. Nappal az árusoké a tér, este viszont őket felváltják a finom ételeket kínáló, megfizethető mozgóbüfék, ahol szemünk előtt sülnek meg a finomabbnál finomabb ételek.

A Medina (óváros) híres piaca, a Souk mintegy körbebástyázza a Jemaa el-Fnaa teret. Valóságos labirintus, ahol nem nehéz eltévedni. Gyakorlatilag mindent meg lehet vásárolni itt, amit csak el tudunk képzelni. Azt mondják, hogy amit itt nem árulnak, az talán nem is létezik.

A Souktól alig pár száz méterre található a 19. században épült Bahia palota, amely a szultán nagyvezírének otthona volt. A palota mai napig fogad delegációkat, ezért csak egy része látogatható.

A 12. században épült Koutoubia-mecset (a könyvkereskedők mecsete – oldalában már az 1200-as évektől árulták a híres könyveket és sokan könyvet vásárolni utaztak ide) 77 méter magas minaretjével a Jemaa el-Fnaa tér mellett található. A minaretet négy réz földgömb díszíti. A csipkézett boltívekkel díszített mecsetet csak muszlimok látogathatják, de kertje mindenki előtt nyitva áll.

A mecset kertjétől nem messze található Marrakesh 19 kapujának legszebbike, a Bab Agnaou. A díszes kapu finom domborművekkel és Korán feliratokkal ékesített. Innen nem messze található a királyi kasbah, amelynek nevezetessége az El Mansouria mecset. Szintén nem messze található innen az 1578-ben épült El Badi palota, amely hajdanán 360 szobával és egy földalatti börtönnel rendelkezett. A ma már csak romjaiban létező palotában épen maradt néhány szoba és terasz, illetve a börtön.

A Saadian dinasztia 66 gazdagon díszített sírja is a Bab Agnaou közelében található.

Maroc Marrakech Saadiens Luc Viatour 1.jpg

A síremlékektől nem messze található El Mellah, a hajdani zsidó negyed, sikátoraival, piacával és fűszerkereskedéseivel. Már a 15. századtól kezdve jelentős zsidó kolónia élt itt az 1900-as évekig, a franciák érkezéséig.

Marrakesh világhírű botanikus kertje, a Majorelle kert ottjártunkkor zárva volt ugyanúgy, mint a Ben Youssef Madrassa. Ezeket a helyszíneket sem júniusban, sem októberben nem sikerült meglátogatni.

Ben Youseff Madressa.jpg

Júniusi utunk alkalmával Marrakeshből tovább utaztunk Essaouira felé, hogy felfedezzük a hajdani portugál gyarmati kikötőváros medináját (UNESCO világörökség). Októberi utunk azonban Marrakeshben ért véget.