Fez



Mekneszben tett látogatásunk után Fezben folytattuk ismerkedésünket Marokkó királyi városaival.

Fezt, a legrégebbi királyi várost a 8. században alapították. Idrísz ibn Abdalláh ibn al-Haszan, vagy I. Idrísz hadjáratai során 789-ben támaszpontként és berber kereskedővárosként alapította meg Madinat Fas várost, a Fez folyó jobb partján. 807-ben fia, Idris Al-Azhar Ben Idris Ben Abdellah Al-Kamel, vagy II. Idrísz a folyó bal partján Fes el Karaouyine néven alapított fővárost.

Az Idríszidák bukása után az egymással is rivalizáló ikervárosok hanyatlani kezdtek, mígnem a 11. században Yusuf ibn Tashfin Almorávida szultán egyesítette a két függetlenül fejlődő települést és megalapította az új várost, a mai Fes el Baliként ismert városrészt, a mai Fez régi medináját. Az ikervárosok egyesítése sok rombolással is járt, ugyanakkor rengeteg új épület és hidak épültek a Fez folyó felett. Később az Almorávidák megfosztják Fezt fővárosi rangjától és helyette megépítették saját fővárosukat Marrakeshben.

Az Almohádok (akik 1147-ben buktatták meg az Almorávidákat) uralkodása alatt annak ellenére, hogy Fez nem volt már főváros, egy virágzó kereskedelmi központtá nőtte ki magát és lakossága elérte a 200.000 főt is. A kultúrapártoló Almohádok számos építkezést hajtottak végre, és támogatták a filozófia kibontakozását is.

1244-1248 között a Marinidák a gyengülő Almohádoktól elfoglalják többek között Taza, Rabat, Salé, Meknes és Fez városát, majd 1269-ben Marrakesht is. A fővárost ismét Fezbe helyezik át 1276-ban. Ez jelentette Fez virágkorának kezdetét. A Marinidák új városrészt építenek Fes el Bali falain kívül, melyet először Fehér Városnak, majd Fes Jdid (új Fez) nevezik el. Ekkor nevezik el a régi városrészt is Fes el Bali-nak (régi Fez). Számos mór és marokkói stílusú medresze, mecset és városkapu épül ebben az időszakban, amelyek közül néhány ma is látható. A Mellah-ot, Fez zsidó negyedét 1438-ban kezdik építeni.

A modern Feznek három fő negyede van: a két medina, Fes el Bali és Fes Jdid, valamint a francia gyarmatosítás idején épült Ville Nouvelle. A fővárost a franciák Rabatba helyezték át.

1981-től Fez medinája UNESCO világörökségi helyszín. Fes-al-Balit, Fez nagyobbik medináját 2012-ben teljesen egészében autómentes övezetté alakították.

Fezi városnézésünket a Dar al-Makhzen királyi palota kapuinak megtekintésével kezdtük, majd sétáltunk egyet a régi zsidónegyedben és felkerestük az Ibn Dana zsinagógát is. Innen átsétáltunk a régi medinába. A medina főbejárata a Kék Kapu, a Bab Boujloud.

A város falai a 11 században épültek, majd átépítésre kerültek a 12.-16 század között. Fes el Bali kezdetben 8 kapuval rendelkezett, majd később Fes Jdid megépítése után további falrészek és kapuk kerültek kialakításra. Máig fennmaradtak a Bab el-Seba, Bab Semmarine, Bab al-Fetouh, Bab Mahrouk és Bab Chorfa kapuk.

A kék kapu közelében található Bou Inania medreszét 1351–56 között Abu Inan Faris alapíttatta. Ez az egyetlen medresze, amelynek minaretje is van. A 18. században újították fel.

Idris II mauzóleuma egy fontos vallási komplexum, ahol Fez alapítójának tartott uralkodó sírja is található. Nincs teljes egyetértés arról, hogy mi történt holttestével halála után, de sokan úgy tartják, hogy itt van eltemetve, a Dar al-Qaytun palotája mellett építtetett Shurafa mecsetben.

Fes el Bali negyedben található a világ egyik legrégebbi egyeteme. II. Idrísz utasítására 859-ben megalapítják a Karavijjún-mecsetet (Al- Qarawiyyin). Alapítója Fatima, Muḥammad al-Fihrī kereskedő lánya, aki atyai örökségét felhasználva a mecset mellett egy medreszét és egy könyvtárat is építtet. Valamikor a 10-12 század között alakítják egyetemmé, Iszlám vallási- és jogi tudományok számára. A pontos dátumról nincs írásos feljegyzés. A fezi Karavijjún-mecset andalúziai stílusjegyeket hordoz.

Fes Mosquee El Qaraouiyyine.jpg

A folyó mellett találhatóak a 11. század óta működő cserzőműhelyek, amelyek alig változtak azóta.

A jó minőségű fezi bőrtermékek a közeli soukokban kedvező áron megvásárolhatóak.

Ya’qub Abu Said Uthman I szultán építtette fel az Attarine medreszét, amely 1325-re készült el. A régi medinában a parfüm és fűszerpiac mellett található, a Chouara csezőműhelyhez is közel. Amikor végre megtaláltuk a bejáratát kiderült, hogy hónapokra zárva lesz a közönség előtt.

Al-Attarine Madrasa (8753523807).jpg

Az Al-Najjariyyin téren álló 17. században épült karavánszerájban kapott helyet a Nejjarine Múzeum, ahol berber fa használati tárgyak, hangszerek, festett faládák és bútorok vannak kiállítva. A francia hatóság az épületet rendőrségi épületnek használta a 20. században. 1990 és 1996 között restaurálták és 1998-ban magánkézben levő múzeummá alakították. Az épület belső udvara pazar díszítésű. Tetejéről rálátni az óváros épületeire. Az épület bejáratától nem messze található a híres Nejjarine kút, amit a karavánok használtak.

A Seffarine téren álló, valamikor szebb időket is megélt romos medresz a 13. században épült. A Marinidák idejéből származó első medresz állapota miatt ma már nem látogatható. A Seffarine tér a nevét adó rézműves mesteremberek kalapálásától hangos. Egy hatalmas fa alatt vannak kiállítva a különböző rézből készült edények és használati tárgyak. Ha nem zavar folytonos kalapálásuk, tevékenységüket legkényelmesebben a Cremerie la Place teraszáról, egy mentatea szürcsölése közben figyelhetjük meg.

Fezi sétánk a 18. században épült R'cif mecset mellett ért véget. A mecset négyzet alapú minaretje az egyik legmagasabb minaret Fez belvárosában. Itt taxiba szálltunk és visszatértünk az új negyedben levő szállodánkba. Másnap utunk Chefchaouen városába vezetett.