Koszovó

A Magyarországnál körülbelül 8.5-ször kisebb Koszovó népszerűsége nem véletlenül növekszik egyre inkább a magyar látogatók körében is. Érintetlen természeti gyöngyszemeivel és kulturális örökségével, valamint barátságos lakosságával egyre több turistát vonz, könnyű megközelíthetőségének köszönhetően is.

Location and extent of Kosovo in Europe

A Koszovó név Kosovo Polje vidék nevének lerövidült változata, amelynek jelentése „Rigómező”. Területén több középkori csata is zajlott, ezek közül az elsőre 1389-ben került sor a szerb erők vezette keresztény szövetségesek és az Oszmán Birodalom hadai között. A második rigómezei csata 1448-ben a II. Murád szultán vezette oszmán és a Hunyadi János vezette keresztény hadak között zajlott, amely végül fölényes török győzelemmel zárult.

2008. február 17-én Hashim Thaci, Koszovó akkori miniszterelnöke kikiáltotta a szerbiai tartomány függetlenségét, amelyet azóta számos ország elismert, de Belgrád továbbra is a sajátjának tekinti a többségében albánok lakta területet. 2018. június 7-én a koszovói parlament jóváhagyta Albánia és Koszovó vámunióját, amelynek eredményeként fokozatosan megszűnik a határellenőrzés a két ország között, jelentősen megkönnyítve a határ átjárhatóságát az emberek számára.

Tavaszi albániai utunk során kimaradt a Theti Nemzeti Park, illetve a Valbona Nemzeti Park, az áprilisi hónak köszönhetően, amely miatt még május elején is járhatatlan volt a Thethbe vezető út utolsó szakasza. Mivel Prishtinába nagyon olcsó repülni, idén is a tavaly már jól bevált receptet követtük: olcsó WizzAir jegyekkel és a prishtinai reptéren felvett bérautóval vágtunk neki az augusztus 20.-i hosszú hétvégének.

Márvány Barlang (albánul Shpella e Mermerit)

Prishtinától mintegy 20 km-re délre, a Skopje felé vezető autóúttól nem messze található Koszovó „márvány barlangja”, Gadime e Ulët (Donje Gadimlje) falucskában. A barlangot 1966-ban találta meg egy helyi lakos, miközben kertjében dolgozott. Az 1260 m hosszú barlang még a mai napig nincs teljes egészében feltárva, de már mintegy 500 m-nyi út ki van építve a turisták számára is. A mintegy 200 millió évvel ezelőtt keletkezhetett barlangban lélegzetelállító sztalaktitok és sztalagnitok találhatóak. A barlangban a Koszovó völgy keletkezésének idejében képződött, lávával elöntött márványblokkok találhatóak. A barlang fala több helyen kékes, vöröses, fehér, vagy sárga színekben tündököl. A barlangba kísérővel lehet bemenni. A vezetett látogatás körülbelül fél órát tart. 2018 augusztusában 2.5 EUR-ba került a jegy a barlangba.

Šar-hegység

A megközelítőleg 80 kilométer hosszú, és 10-20 kilométer széles magashegység Koszovó és Macedónia határán található. A koszovói részre a hegység 43.12% esik. Legmagasabb csúcsa Macedóniában van – a Titov Vrv hegycsúcs 2748 méteres tengerszint feletti magasságot ér el. A Šar-hegység Nemzeti Park mind Prishtinából, mind Prizrenből, Koszovó második legnagyobb városából könnyen megközelíthető. Nyáron kedvelt túraútvonalai miatt, télen pedig a síelők kedvenc úticélja. Az Ausztriában és Szlovákiában megszokott árak feléért lehet síelni a 900 és 2500 m tengerszint feletti magasságban elterülő Brezovica síparadicsomban, ezért festői szépsége mellett kedvező áraival egyre több magyart is vonz.

A 39000 hektáros nemzeti park mintegy 2000 növényfajtának ad otthont. A gleccserek által alakított táj 70 tengerszemet rejt, amelyek a jégkorszak utáni időkben alakultak ki, amikor a felmelegedés hatására a gleccserek megindultak a hegységek oldalain.

Prizren

Prizren Koszovó második legnagyobb városa az albán és a macedón határhoz közel fekszik, Koszovó délnyugati részén. A Bisztrica folyó kettészeli a történelmi belvárost, amely UNESCO világörökségi helyszín. A város látnivalói közé tartozik a Ljeviš-katedrális, Szinán pasa mecsetje, a Kalaja-erőd, illetve a Bisztrica folyón átívelő kőhíd, a Hammam (török fürdő). A város főtere, a Shadervan tér kútjával, hangulatos éttermeivel és kávézóival egész nap csalogatja a látogatókat.

Prizrenből Skoder és Tirana felé az R7-es autópályán lehet továbbhaladni, amely a 2006-2009 között épült, 2x2 sávos Durrës-Kukës autópálya koszovói meghosszabbítása. Az új autópályán, amely nagyon jelentős Albánia turizmusa számára, mintegy négy-öt órával rövidül le a távolság nyári albániai látogatásunkkor bázisként használt Skoder városáig. Innen látogattuk meg a Theti és a Valbona Nemzeti Parkot.

A Visoki Dečani kolostor

Peja (Peć) városától (Koszovó harmadik legnépesebb városa) mintegy 12 km-re délre, Prizrentől mintegy 60 km-re északra található 14. században épült kolostor kitűnő megálló lehet, ha a Valbona Nemzeti Parkból autózunk vissza Prishtinába. A kolostort 1327-ben alapította III. István Uroš vagy István Decsanszki szerb király. A 2004 óta az UNESCO világörökségi listáján is szereplő, román és kora gótikus építészeti stílusban épült kolostor katholikonja (főtemploma) a legnagyobb középkori eredetű templom a Balkánon. Az építkezéseket Kotor vitusa irányította. A templom belső része tartalmazza az alapító király sírboltját és mind a mai napig megőrizte az eredeti, 14. századi belső formáját, eltekintve egy jó állapotban fennmaradt és nagy méretű freskóktól. Ma mintegy 30 szerzetes lakik a kolostorban.

2006-ban a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is felkerült a műemlék, mivel a templom az albán etnikumú lakosság részéről támadásoknak volt kitéve, ezért mind a mai napig az ENSZ KFOR missziójának őrizete alatt áll. Jelenleg osztrák katonák őrzik a kolostort. A koszovói háborúban a kolostor megsérült részeinek helyreállításában Olaszország segédkezett.

Bővebben

Az Ipeki Patriarchátus (Pejai Patriarchátus)

Koszovó nyugati részén, a Prokletije hegység lábainál, a Rugova kanyon bejáratánál található a 13. században alapított kolostor. A Patriarchátusi Kolostor egyik legjelentősebb műemléke a szerbek történelmének. Alapítója valószínűleg Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, a dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia, az önálló szerb ortodox egyház megalapítója. 1253-ban a kolostor-együttes a szerb érsekség székhelyévé, a középkori szerb állam vallási/egyházi központjává válik. A kolostor-együttes négy templomból, egy könyvtárból, trezorból és a szerbiai érsekek és pátriárkák mauzóleumából áll. A patriarchátust 1766-ban a törökök feloszlatták, de az Oszmán Birodalom szétesése után újból Szerbia Patriarchátusának székhelyévé válik. A II. Világháború után zárdává alakítják. Ma 24 nővér lakik ott. A kolostor a Visoki Dečani kolostorral egy időben került fel az UNESCO világörökségi listájára. A templomokban nem szabad fotózni, az alábbi linken azonban megtekinthető néhány fotó.

Bővebben