Gjirokastra – Kékszem Forrás – Saranda – Ksamil



Május 2.-án reggel korán indultunk Gjirokastra városából, mert a Google térképe úgy becsülte, hogy 3 órát fog tartani az út Albánia Kék Szeméhez, a Bistricë folyó egyik forrásához (viszonylag kis sugarú körön belül mintegy húsz, különböző vízhozamú forrás található), amely 25 km-en keresztül párhuzamosan hömpölyög a Gjirokastra-Saranda úttal. Kellemesen csalódtunk, amikor az SH99-es jelzésű útról lekanyarodva, körülbelül háromnegyed óra alatt megérkeztünk. A korai, 8:30-as időpont ellenére már volt pár látogató. Alig fél óra alatt azonban több, csoportokat szállító nagy busz is érkezett és megteltek a parkolóhelyek is a hangulatos étterem mellett.

A forrás egy 180 hektár területű természetvédelmi területen található, ali i Gjere hegység délnyugati lábánál. A víz nagyon mélyről tör fel a felszínre olyan erővel, hogy a több kg-os követ, amit a vízsugár közepébe dobtam, nem engedte elmerülni, az előbb kisodródott oldalra, majd csak ezt követően tűnt el. A búvárok sem tudtak lemerülni mélyebbre, mint 50 m a víz ereje miatt, ezért nem világos, milyen mély lehet az a karszt-hasadék, ahonnan a Wikipédia szerint 18400 liter víz másodpercenként feltör. A vízhozam folyamatosan változik olyannyira, hogy 2004 nyarán egy időre a forrás teljesen elapadt. Jelenleg a forrás körül található táblák szerint a vízhozam 7500 liter másodpercenként.

A természetvédelmi területen számos növény és állatfaj megtalálható. Jellemzően tölgyfák és keleti platánok sokasága mini-dzsungel látványát kelti. Ezen kívül számos vízi növény is otthonra talált eme piciny nemzeti parkban. Errefelé tipikusan fellelhető a nagyfülű denevér (Myotis bechsteinii), a farkas, sakál, róka, a mezei nyúl (Lepus europaeus) és a szirti galamb (Columba livia) is.

Utunkat Saranda felé folytattuk. Saranda a Jón-tenger partján, a Korfui Szoros északi végpontjánál fekszik. Nem szándékoztunk bemenni a városba, mert Saranda modern belvárosa látnivalókban szűkölködik – ezért egyenesen Lëkurës várához – egy középkori vár (feltételezések szerint 1537-ben I. Szulejmán építtetett ide erődítést) alapjain a 18. század végén emelt erődítéshez vezető útra kanyarodtunk. A vár épületét az 1990-es évekbeli felújítás során részben átépítették és a várban egy éttermet alakítottak ki, azonban megőrizték a vár külső kinézetének eredetiségét.

A várból fennséges látvány tárult elénk. Onnan belátható a Sarandai-öböl kikötője, Korfu szigete és a Korfui-szoros, valamint a Butrinti-tó és a Ksamil-Saranda út is.

A vár felkeresése után folytattuk utunkat Ksamil felé, ahol egy éjszakát töltöttünk és meglátogattuk a Buthróton régészeti parkot.